Szabadon álló, téglalap alaprajzú, egyemeletes, kontyolt nyeregtetős épület, tó felöli homlokzatán két saroktoronnyal lezárva, ún. Nagykastély (hrsz.: 1854). A tó felöli homlokzathoz kétoldalt egy-egy kocsiáthajtó csatlakozik. A D-i oldali kosáríves, az É-i két pillér közötti kapu, két oldalán egy-egy gyalogkapuval. A kapukhoz földszintes mellékszárnyak csatlakoznak, melyek a főépülettel együtt, egy megközelítően trapéz alakú udvart zárnak be. A Ny-i szárny É-i része az ún. Kiskastély (hrsz.: 1854), amely szintváltós, a belsőudvar felé földszintes, a kert felőli oldalon egyemeletes. Az ún. Nagykastély földszintje részben boltozott, többi tere és az ún. Kiskastély síkfödémes. Mindkét épületrészben 18. század második felei és 19. századi nyílászárók, díszítések, kandallók, kályhák, falfestések. A korábbi itt álló épületek részbeni felhasználásával építette az Esterházy család az 1760-as években (építész: Fellner Jakab). Az ún. Kiskastély jelenlegi kialakítása a 19. század második felében készült. A parkban, a főépülettől Ny-ra földszintes, téglány alaprajzú, manzárdtetős istálló (hrsz.: 1855). A kastély előtti parkban, K-re, földszintes, téglalap alaprajzú, nyeregtetős, ún. "fedeles lovarda", épült 1900 körül (hrsz.: 1850/8) (lásd Esterházy sétány 1. alatt) . Az épületegyüttest 1945-ben kórházzá alakították át. Az egykor Angolkertben: barokk kőváza: 1780 (hrsz.: 1851); barokk szökőkút: 1800 körül (hrsz.: 1855) (Schwiger Antal) és posztamensen álló medaliont tartó klasszicista nőalak: 19. század első fele (hrsz.: 1855).

Forrás: Magyarország műemlékjegyzéke - Komárom-Esztergom megye (KÖH 2006)