A Magyar Királyi „Szent István” 3. honvéd gyalogezred

„A 3. gyalogezred I., majd II. zászlóalj béke állomáshelye a tatatóvárosi laktanya volt. ….
A magyar királyi „Szent István” 3. honvéd gyalogezred legsúlyosabb és a legtragikusabb harctéri tevékenysége az 1942-43. évi Don menti hadműveletekhez fűződik. Fehérvári és tatatóvárosi zászlóaljai a magyar történelem sokat idézett 2. hadseregének azon csapattesteit képezték, melyek erőn felüli helytállásukkal kiemelkedtek a Jány Gusztáv vezérezredes vezette hadsereg egészén belül. Az ezred kisebb hányadának egy-, java részének alig féléves hadi szolgálatát emellett leginkább a „tragikus sorsú” jelzővel lehetne illetni. A magyar arcvonal áttörését követően az ezred katonái 1943. január 17-én Rosszoskinál, január 27-én Sztaro Nyikolszkojénél (más néven Nyikolszkoje Jemancsa), február első napjaiban pedig a szovjet csapatok által körülzárt Olim patak völgyében történő kitörés során számtalan drámai helyzetet s valóságos tragédiákat éltek át. A 3. gyalogezred csapattesteit a számbeli és technikai túlerőben levő ellenséges csapatok intenzív támadásai, a súlyos fegyverzeti, ruházati és élelmezési gondok és a kegyetlen téli időjárási körülmények közepette mérhetetlen veszteségek érték. A 2. hadsereg arányában egyik legnagyobb csapást elszenvedett s leginkább megtizedelt alakulatai voltak. Veszteségeik méretét, számadatát és nemét sem az eseményeket követően, sem az idők távlatából részletekre kiterjedő pontossággal megállapítani nem lehetett. E súlyos veszteségek csaknem 90%-át ugyanis az 1943. januári-februári súlyos védelmi és utóvédharcok, illetve a visszavonulás során nyomtalanul eltűnt több száz honvéd képezte. A szeretteihez soha vissza nem tért Fejér és Komárom-Esztergom megyei „Szent István” bakák közül csak kevesekről lehet megtudni, hogy hősi halált haltak, a zord orosz tél áldozatai lettek, vagy a sztálini lágerek mélyén pusztultak el névtelenül.”

(forrás: Babucs Zoltán – Szabó Péter: „Szent Istvánnal álljuk mindig a vártát” A székesfehérvári magyar királyi „Szent István” 3. honvéd gyalogezred a második világháborúban)