Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS)

Fogalomtár

Akcióterületi terv:

A pályázat által érintett akcióterületre vonatkozó részletes megvalósíthatósági terv. Ez tartalmazza a településrendezési terv alapján megvalósítandó műszaki, valamit az érintet területrész funkcióját teljessé tevő gazdaságfejlesztési, foglalkoztatási, szociális célú projektek tartalmát és hozzá kapcsolódóan a fejlesztési akció pénzügyi tervét. Ez a dokumentum a településfejlesztési akcióterületi terv.

Akcióterv:

Az operatív programok stratégiai jellege miatt szükséges egy olyan programozási dokumentum elkészítése, mely tartalmazza a pályázatok meghirdetéséhez és végrehajtásához szükséges szakmai, pénzügyi és technikai információkat. Minden egyes operatív program további bontása történik meg esetünkben a regionális akciótervekben. Az akcióterveket a Kormány hagyja jóvá.

Anti-szegregációs terv:

Megvizsgálja, hogy a városban van-e szegregált lakókörnyezet (telep, telepszerű lakókörnyezet), ha igen, akkor feltárja ezen területek problémáit (társadalmi, szociális, egészségügyi helyzet, terület közszolgáltatásokkal való ellátás - különös tekintettel az oktatásra, egészségre káros környezeti viszonyok, infrastrukturális ellátottság stb.) és elemzi, hogy a tervezett városfejlesztések (területi és ágazati programok) hogyan befolyásolják a területi szegregációt.

Funkcióbővítő rehabilitáció:

A városok, ill. városrészek központi területeinek funkcióbővítése, vagy funkcióerősítése, mely hozzájárul ahhoz, hogy a város kedvezőbb környezetet biztosítson mind a lakosság, mind a betelepülő vállalkozások számára. A rehabilitációs tevékenység eredményeként a város városhierarchiában betöltött szerepének megfelelő városi funkcióit teljesebb körben és hatékonyabban tudja ellátni. A funkcióbővítő rehabilitáció keretében egy-egy kijelölt akcióterületen együttesen valósul meg a fizikai rehabilitáció, a közösségek erőforrásainak fejlesztése és a vállalkozások bevonása.

Ingatlangazdálkodási terv:

A városok középtávú tervei a fejlesztési területeikre és eszközeikre vonatkozóan. Az ingatlangazdálkodási tervben az önkormányzat megfogalmazza, hogy a fejlesztési területekhez kapcsolódó ingatlantulajdonát milyen módon kívánja hasznosítani, mi az értékesíthető, rehabilitációba bevonható vagyon, és mely az, amelyet hosszú távon önkormányzati tulajdonban és kezelésben kíván az önkormányzat tartani.

Integrált városfejlesztési politika:

A városfejlesztés szempontjából fontos problémákat és érdekeket egyidejűleg és méltányos módon kezelő folyamat, melynek során a várospolitika térbeli, ágazati és időbeli koordinációja történik. A gazdasági szereplők, az érdekeltek és a lakosság együttes bevonása lényeges eleme az integrált városfejlesztési politikának, ez a közösségi fenntartható fejlesztési stratégia végrehajtásának kulcsfontosságú előfeltétele. Az integrált városfejlesztési politika bevonja a közigazgatáson kívüli szereplőket, és lehetőséget ad a polgárok számára, hogy tevékeny szerepet játsszanak közvetlen lakókörnyezetük formálásában. Ezzel párhuzamosan a köz- és magánberuházások jobb koordinációját teszi lehetővé.

Integrált városfejlesztési stratégia:

Az integrált városfejlesztési stratégia egy fejlesztési szemléletű középtávú (7-8 év) dokumentum, amelynek célja a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása a városokban, a városrészre vonatkozó célok meghatározása, és azok középtávú megvalósítása.

Nemzeti Stratégiai Referenciakeret – Új Magyarország Fejlesztési Terv:

A Tanács által elfogadott stratégiai iránymutatások alapján valamennyi tagállam, a Bizottsággal párbeszédet folytatva nemzeti referenciadokumentumot készít fejlesztési stratégiájáról, amely az operatív programok kidolgozásának keretét képezi. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv az Országgyűlés által elfogadott Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióban (OFK) és az Országos Területfejlesztési Koncepcióban (OTK) megfogalmazott stratégiai célokra épül. Ezeket az elemeket a kohéziós politika feltételrendszerét meghatározó rendeletek, a közösségi prioritásokat tartalmazó Közösségi Stratégiai Iránymutatások (CSG), az Európai Tanács göteborgi értekezletén megfogalmazott Fenntartható Fejlődés Stratégiája, valamint a megújított lisszaboni stratégiához kapcsolódó Nemzeti Akcióprogramunk egészítik ki. A fejlesztési terv összhangban van a párhuzamosan készülő Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiával is.

Rehabilitáció:

A hatályos Országos Településrendezési és Építési Követelmények fogalomértelmezése szerint a rehabilitáció elavult, de értéket képviselő településrész, tömb olyan felújítása, melynek során az úthálózat és az épületállomány erre érdemes elemeinek megtartásával, korszerűsítésével, az alkalmatlan épületek, épületrészek elbontásával, esetleg azok új épületekkel történő pótlásával történik az érintett terület értékének a kornak megfelelő színvonalra emelése. A mai rehabilitációs feladatok ismeretében fontos, hogy a terület rehabilitációs felértékelése feleljen meg a városszerkezetben elfoglalt helyzetének. Egy város rehabilitációs feladatainak számbavételekor meg kell állapítani, hogy hol, milyen szempontból van elavult, funkcióvesztett, de építészeti vagy gazdasági/társadalmi értéket képviselő településrész, amelynek a városszerkezetbe való visszaillesztése uniós/ kormányzati/ önkormányzati eszközökkel szükséges (felújítása/átépítése nem bízható csak a piaci folyamatokra).

Regionális Operatív Program:

A Nemzeti Stratégiai Referenciakeret által megfogalmazott célok és prioritások programozására készült operatív programok, melyek meghatározzák a régió stratégiai céljait, prioritásait, forrását és megvalósítását. Az operatív programok elkészítése Európai Uniós kötelezettség, annak végrehajtásáról elszámolással tartozik a tagállam.

Revitalizálás:

(Országos Településrendezési és Építési Követelmények fogalomértelmezése szerint) A különösen értékes, elsősorban sok műemléki adottsággal rendelkező, elavult, élettelen városrész „újraélesztése”, a történeti érték megtartásával, minimális kiegészítő, nagyrészt helyreállító beavatkozással.

Szociális célú városrehabilitáció:

A város társadalmilag és ezáltal általában fizikailag is leromlott, területileg szegregált vagy szegregációval fenyegetett részeinek megújítására irányuló integrált rehabilitációs beavatkozás, mely komplex eszközrendszer alkalmazásával a helyben élő lakosság életkörülményeinek és életesélyeinek javítását tűzi ki célul.

Településfejlesztési koncepció:

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény értelmében a települési önkormányzatok által hosszú távra (kb. 15-20 éves távlatra) készített koncepció.