Tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyűjtő rehabilitációja

Elő-megvalósíthatósági tanulmány

 

 

 

 

 

 

 

 

Észak-dunántúli Környezetvédelmi

és Vízügyi Igazgatóság

2007.

 

Projekt neve: Tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyűjtő rehabilitációja

 

Elő-megvalósíthatósági tanulmány

 

 

 

1. Összefoglaló

 

 

1.1. Vezetői összefoglaló

 

A Tatai Öreg-tó a maga 220 hektáros vízfelületével, árvízvédelmi, idegenforgalmi, üdülési és vízi sportban betöltött jelentőségével, nemzetközi természetvédelmi szerepével és kiemelkedő építészeti-kultúrtörténeti értékeivel a Közép-Dunántúli Régió egyik legpatinásabb tavának tekinthető.

A vízgyűjtő erőteljes urbanizációja, iparosodása és fejlett mezőgazdasága számos környezeti problémát idézett elő az elmúlt évtizedekben (karsztforrások elapadását, levegő-, víz- és talajszennyezést), amelyek következményeként Tata és a tatai Öreg-tó egykor országos hírű üdülőhelyi szerepe hosszú időre szertefoszlott.

 

Az Eocén program keretében fellendült a szénbányászat a térségben. A bányaművelés során a karsztvízszint nívó lecsökkent, így a Tata és Tatabánya környéki forráscsoportok 1971-re elapadtak. Mivel a bányavíz emelések tiszta, jó minőségű hígító vizeket juttattak a felszíni vízfolyásokba és ezeken keresztül az Öreg-tóba is, a víz minőségére pozitívan hatott. A bányászat csökkenése majd teljes leállása a karsztvízszint tartós emelkedését hozta a kilencvenes évekre. Mivel így csökkent a bányavíz emelés, a felszíni vizek vízminősége leromlott. A források visszatérése azóta is folyamatos, ugyanígy a vízminőség problémák is fokozódnak, ezért a szűrőmezők szerepe fontos lenne a felszíni vizek tisztításában. Az Oroszlány – Tatabánya – Tata városhármas – a sikeres ipari szerkezetváltás révén – mára a Régió GDP-növekedésének egyik legjelentősebb biztosítékává vált, de a környezet állapotában mindmáig megmaradtak a régről „örökölt” problémák. E problémák kétségkívül legnagyobb társadalmi várakozással párosuló eleme a tatai Öreg-tó és az Által-ér kedvezőtlen vízminőségi helyzete.

 

 

Az Által-ér vízgyűjtője nem véletlenül vált a Víz Keretirányelv magyarországi bevezetésének egyik modellterületévé, hiszen egyrészt itt szinte minden környezetvédelmi probléma együtt tanulmányozható, másrészt talán itt adottak leginkább a problémamegoldáshoz szükséges ismeretek, tanulmányok, előmunkálatok.

 

A vízgyűjtő állami tulajdonú és ÉDUKÖVIZIG kezelésű vízfolyásain (Által-ér, Oroszlány-Kecskédi vízfolyás, Fényes patak, Dunaalmási belvízcsatorna) ezen időszakban nagyobb beavatkozás, jókarba helyezés nem történt. A Tatai Öreg-tavon 1970-71 és 1986-1988. évek között került sor tókotrásra, ekkor az összes kitermelt anyagmennyiség 1 millió m3 volt, de még így is jelentős mennyiségű iszap maradt a tóban. A vízfolyásokon a benőttség, feliszapolódás, mederelfajulások miatt a vízszállító képesség az eredeti töredékére csökkent, a műtárgyak állaga jelentősen leromlott, az Öreg-tó tovább iszapolódott és vize alkalmatlanná vált a fürdésre. A Tatai Öreg-tó alapvető funkciója az árvíztározás és árvízvédelmi szempontból meghatározó a térségben. Az alvízi levezető rendszer kapacitás csökkenése miatt a tó árvízi tározási funkciója is romlott.

Az eddig elkészült felmérések révén ismert, hogy a tó és vízgyűjtőjének teljes rehabilitációjához mintegy 7,6 milliárd forintra lenne szükség. Ezen belül azoknak a térség vízgazdálkodására jelentős hatással bíró fejlesztéseknek a megvalósításához, melyek elindíthatják a rehabilitációt, generálják a további intézkedéseket és már érzékelhető eredményeket is hoznak, 1,5 milliárd forintra van szükség.

 

Ezen problémák összessége indokolja a projekt indítását és megvalósítását.

A projekt keretében az alábbi beavatkozások történnek:

-         Által-ér alvízi levezető rendszer rekonstrukciója,

-         Tatai Öreg-tó zsilipjeinek felújítására, téliesítése,

-         Dunaalmási belvízcsatorna rehabilitációja,

-         Által-ér felső szakaszának jókarba helyezése a csatlakozó vízfolyásokkal

-         Tatai szűrőmező rendszer létesítése,                                                   20 ha

-         Által-ér mellett Bánhida térségében szűrőmező rendszer létesítése,       11 ha

-         Tatai Öreg-tó, Tófarok rekonstrukciója,                                                         15 ha

-         vízminőség monitoring rendszer kiépítése a Tatai Öreg-tó felett,

-         Tatai Öreg-tó parti fövenyeinek helyreállítása.

 

 

A projektben nevesített beavatkozások a már elkészült vízgyűjtő-gazdálkodási tervek intézkedései között is szerepelnek. A Víz Keretirányelv bevezetésére az Általér esettanulmányát 2003-ban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem már elkészítette, így a vízgyűjtő gazdálkodási tervezés a térségben már eszerint történik.

 

Az Által-ér, mint a terület fő vízlevezetője, befogadója a társulati, önkormányzati árkoknak, vízelvezető rendszereknek. Amennyiben visszaáll az eredeti vízszállítása, akkor a csapadékvizek levezetésében jelentős javulás áll be. Az árvízi elöntések megszűnnek, a belterületeken esztétikus, rendezett külsejű vízpartok szolgálják a kikapcsolódást a lakosságnak. A projekt révén a hazai és nemzetközi turizmus az egyik legpatinásabb régióbeli célterületét kaphatja vissza, amely révén az idegenforgalmi szolgáltatások és háttéripar jelentős fejlődésre tarthat számot.

A környezeti cél a több évtizedes ipari szennyeződések felszámolása.

A természetvédelmi cél a Fontos Érzékeny Természeti Terület, NATURA 2000, Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó a területek élőhely rekonstrukciója.

Az idegenforgalmi, helyi turizmus számára (horgászat, vízi túra, természetjárás) biztosítja a kapcsolódást a vízi környezethez.

 

Fontos lenne a kiemelt státusz elnyerése, mert a projekt komplexitása megkívánja az együttes indítást. Ha a projekt keretében tervezett projekt elemek külön-külön és időben elhúzódva valósulnának meg, úgy éppen azok a szinergikus hatások maradnának el, amelyek csakis az egyidejű komplex program révén biztosíthatók.

 

1.2. Tanulmány eredményeinek összefoglalása

 

A Tatai Öreg-tó a maga 220 hektáros vízfelületével, árvízvédelmi, idegenforgalmi, üdülési és vízi sportban betöltött jelentőségével, nemzetközi természetvédelmi szerepével és kiemelkedő építészeti-kultúrtörténeti értékeivel a Közép-Dunántúli Régió egyik legpatinásabb tavának tekinthető. Hazánk legrégebbi mesterséges halastavaként tartják nyilván. Eredete egyes források szerint a római korig nyúlik vissza, de az itt végzett feltárásokból ismert, hogy helyén már a pleisztocén korban langyos forrásokkal táplált, kiterjedt mocsárvilág húzódott. Maihoz hasonló kialakítása a XIV. és XV. században történt. Ekkor épült a tó ma is látható

 

 

zárógátja és a tatai Vár. A tavat a XVIII. században Mikoviny Sámuel tervei alapján alakították át.

A XVIII. és XIX. században e térségben (Oroszlány és Tatabánya körzetében) feltárt szénlelőhelyekre alapozva a XX. századra a rendkívül gyors ütemű iparosítás és urbanizáció valamint a nagyüzemi mezőgazdaság kialakítása volt jellemző. Az alapvető környezetvédelmi

beruházások elmaradásával a Tatai-medence térsége (a megye Duna-menti ipari agglomerációjával együtt) az 1970-es, 1980-as évek Magyarországának egyik legszennyezettebb levegőjű térségévé vált. A bányászati tevékenység révén hatalmas tájsebek keletkeztek, felborult a térség karsztvíz-háztartása és a felszíni vizek rendkívüli mértékben elszennyeződtek. A tatai Öreg-tó eutrofizációja mindezen problémák fókuszában már az 1960-as években rendkívüli mértékben felgyorsult, vízminősége pedig mind kritikusabbá vált. A helyzet a tó megmentése érdekében időközben elvégzett beavatkozások ellenére sem javult, aminek következményeként 1985-ben az Öreg-tóban való fürdőzést betiltották.

A tó vízfelülete - részben a természetes szukcesszió eredményeként, részben pedig a nádasainak átgondolatlan feltöltése következtében - az elmúlt két évszázad folyamán csaknem 100 hektárral csökkent. Ezzel párhuzamosan az Által-ér vízrendszerének természetes ökoszisztémái töredékükre zsugorodtak, stabilitásuk felborult.

 

A tó mintegy 460 km2 kiterjedésű vízgyűjtőjén sorra létesültek az ipari és mezőgazdasági üzemek, bányák, a régió lakossága pedig az elmúlt évszázad folyamán többszörösére nőtt. Az elmúlt másfél évtized nyomán a mezőgazdasági- és iparszerkezet, valamint a szolgáltatói szféra gyökeresen átalakult, a kárpótlás és privatizáció révén alapjaiban változott meg a tulajdonosi struktúra. Mindez érezhetően kihatott a vízgyűjtőn felhalmozódott környezeti problémák körére is, így a nagyrészt régi keletű feladatokat napjainkban teljesen új jogi - közgazdasági - ökológiai környezetben kell megvalósítani.

 

Korábban az Eocén program keretében fellendült a szénbányászat a térségben. A bányaművelés során a karsztvízszint nívó lecsökkent, így a Tata és Tatabánya környéki forráscsoportok 1971-re elapadtak. Mivel a bányavíz emelések tiszta, jó minőségű higító vizeket juttattak a felszíni vízfolyásokba és ezeken keresztül az Öreg-tóba is, a víz minőségére pozitívan hatott. A bányászat csökkenése, majd teljes leállása a karsztvízszint tartós emelkedését hozta a kilencvenes évekre. Mivel így csökkent a bányavíz bevezetés, a felszíni vizek vízminősége leromlott. A források visszatérése azóta is folyamatos, ugyanígy a

 

vízminőség problémák is fokozódnak, ezért a szűrőmezők szerepe fontos lenne a felszíni vizek tisztításában. Az Oroszlány – Tatabánya – Tata városhármas – a sikeres ipari szerkezetváltás révén – mára a Régió GDP-növekedésének egyik legjelentősebb biztosítékává vált, de a környezet állapotában mindmáig megmaradtak a régről „örökölt” problémák. E problémák kétségkívül legnagyobb társadalmi várakozással párosuló eleme a tatai Öreg-tó és az Által-ér kedvezőtlen vízminőségi helyzete. Már az 1980-as években széleskörű társadalmi összefogás kezdődött a tó megmentéséért és 1994-ben itt jött létre az egyik első magyarországi, vízgyűjtőre szerveződő civil szövetsége, az Által-ér Szövetség. Kezdeményezésére számos tárcaközi egyeztetés zajlott az elmúlt évtizedben és a rengeteg fórum, konferencia szervezésével az Öreg-tó helyreállítási programja a régió egyik legelfogadottabb és leginkább elvárt környezet-rehabilitációs programjává vált. Azáltal, hogy végre kiemelt projektté válhat, a tó és vízgyűjtőjének ügye évtizedes késlekedés után kimozdulhat a holtpontról.

 

Az Által-ér vízgyűjtője nem véletlenül vált a Víz Keretirányelv magyarországi bevezetésének egyik modellterületévé, hiszen egyrészt itt szinte minden környezetvédelmi probléma együtt tanulmányozható, másrészt talán itt adottak leginkább a problémamegoldáshoz szükséges ismeretek, tanulmányok, előmunkálatok.

 

A vízgyűjtő állami tulajdonú és ÉDUKÖVIZIG kezelésű vízfolyásain (Által-ér, Oroszlány-Kecskédi vízfolyás, Fényes patak, Dunaalmási belvízcsatorna) ezen időszakban nagyobb beavatkozás, jókarba helyezés nem történt. A Tatai Öreg-tavon 1970-71 és 1986-1988. évek között került sor tókotrásra, ekkor az összes kitermelt anyagmennyiség 1 millió m3 volt, de még így is jelentős mennyiségű iszap maradt a tóban. A vízfolyásokon a benőttség, feliszapolódás, mederelfajulások miatt a vízszállító képesség az eredeti töredékére csökkent, a műtárgyak állaga jelentősen leromlott, az Öreg-tó tovább iszapolódott és vize alkalmatlanná vált a fürdésre. A Tatai Öreg-tó alapvető funkciója az árvíztározás és árvízvédelmi szempontból meghatározó a térségben. Az alvízi levezető rendszer kapacitás csökkenése miatt a tó árvízi tározási funkciója is romlott.

Az eddig elkészült felmérések révén ismert, hogy a tó és vízgyűjtőjének teljes rehabilitációjához mintegy 7,6 milliárd forintra lenne szükség. Ezen belül azoknak a térség vízgazdálkodására jelentős hatással bíró fejlesztéseknek a megvalósításához, melyek

 

 

elindíthatják a rehabilitációt, generálják a további intézkedéseket és már érzékelhető eredményeket is hoznak, 1,5 milliárd forintra van szükség.

 

Ezen problémák összessége indokolja a projekt indítását és megvalósítását.

 

A projekt keretében sor kerül:

-         az Által-ér alvízi levezető rendszer rekonstrukciójára a 6+490 – 10+558 szelvények között,

-         a Tatai Öreg-tó zsilipjeinek felújítására, téliesítésére,

-         a Dunaalmási belvízcsatorna cserjeirtására, iszapolására és depónia rendezésére,

-         az Által-ér felső (Öreg-tó feletti) szakaszának jókarba helyezésére 13+100 – 39+700 szelvények között, az Oroszlány-Kecskédi vízfolyás 0+000 – 4+570 szelvények között, és a Fényes patak 0+0000 – 10+901 szelvényei között, valamint a lehetséges szűrőmezők létrehozásával együtt

-         Tatai szűrőmező rendszer létesítésére                                                 20 ha

 

-         az Által-ér mellett Bánhida térségében szűrőmező rendszer létesítésére,           11 ha

-         Tatai Öreg-tó, Tófarok rekonstrukciójára,                                                      15 ha

(élőhely rekonstrukció, tanösvény, szigetek kialakítása),

-         vízminőség monitoring rendszer kiépítésére – a Tatai Öreg-tó felett az Egri háznál egy vízminőség ellenőrző pont kialakítása-,

-         Tatai Öreg-tó parti fövenyeinek helyreállítására – tó keleti partján kb. 900 m természetes partszakasz kialakításával-.

-          

A projektben nevesített beavatkozások a már elkészült vízgyűjtő-gazdálkodási tervek intézkedései között is szerepelnek. A Víz Keretirányelv bevezetésére az Általér esettanulmányát 2003-ban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elkészítette, így a vízgyűjtő gazdálkodási tervezés a térségben már eszerint történik.

 

A fent megnevezett munkák során a cél a vízgyűjtőn lévő vízfolyások vízszállító képességének visszaállítása, az árvizi levezető képesség javítása, a műtárgyak jókarba helyezése, a tavi műtárgyak felújítása, vízminőségi paraméterek javítása.

 

 

Az Által-ér, mint a terület fő vízlevezetője, befogadója a társulati, önkormányzati árkoknak, vízelvezető rendszereknek. Amennyiben visszaáll az eredeti vízszállítása, akkor a csapadékvizek levezetésében jelentős javulás áll be. Árvízi elöntések megszűnnek, a belterületeken esztétikus, rendezett külsejű vízpartok szolgálják a kikapcsolódást a lakosságnak. A projekt révén a hazai és nemzetközi turizmus az egyik legpatinásabb régióbeli célterületét kaphatja vissza, amely révén az idegenforgalmi szolgáltatások és háttéripar jelentős fejlődésre tarthat számot.

A környezeti cél a több évtizedes ipari szennyeződések felszámolása. Ezáltal a kiemelt vízminőség-védelmi területek mentesülhetnek esetleges haváriáktól. Az Öreg-tó és az Által-ér is felszíni szennyeződésre erősen érzékeny területeken helyezkedik el, így a bennük felhalmozódott szennyeződés eltávolítása ilyen célokat is szolgál (több százezer ember egészséges ivóvíz bázisának védelme).

A természetvédelmi cél a Fontos Érzékeny Természeti Terület, NATURA 2000, Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik a terület nagy része, ezért a tervezett élőhely rekonstrukciók, kiemelten szolgálják az országos és nemzetközi érdekeket is.

A projekt megvalósulását követően az önkormányzatok részére lehetővé válik belterületi csapadékvíz-elvezető hálózatuk fejlesztése, mert stabil befogadó áll majd rendelkezésükre. Fejleszthetők lesznek a kül- és belterületek, mivel az árvízi elöntés kockázata lecsökken. A jó ökológiai állapot eléréséhez szükséges lépések valósulnak meg. Az Öreg-tó a nemzetközi természetvédelmi egyezmények elvárásainak megfelelően továbbra is nemzetközi jelentőségű vízimadár gyülekezőhely maradhat. Az Által-ér völgyében vizes élőhelyek, szűrőmezők jöhetnek létre. A szűrőmező programok csatlakozhatnak egy komplex vízminőség javító beavatkozáshoz, a szennyvíztelepek (oroszlányi, tatabányai) biológiai tisztító fázist kaphatnak. A vízpartok, vizes élőhelyek (tavak, szűrőmezők) környezete fenntartható lesz a beavatkozás után, megteremtve a rendezett alapállapotot, mely az évenkénti rendszeres fenntartással együtt biztosítja az emberek számára a lakható és „élvezhető” rendezett környezetet. Az idegenforgalmi, helyi turizmus számára (horgászat, vízi túra, természetjárás) biztosítja a kapcsolódást a vízi környezethez.

Fontos lenne a kiemelt státusz elnyerése, mert a projekt komplexitása megkívánja az együttes indítást. Ha a projekt keretében tervezett projekt elemek külön-külön és időben elhúzódva valósulnának meg, úgy éppen azok a szinergikus hatások maradnának el, amelyek csakis az egyidejű komplex program révén biztosíthatók.

 

 

Számos érdekcsoport csakis a kiemelt projekttel állítható az ügy mellé. A környezeti és gazdasági hatások is csak így érvényesülhetnek kellően. A tárgyi projekt teremti meg az alapját az Öreg-tó teljes rekonstrukciójának. A projekt támogatói akkor hajlandóak az ügy mögé állni, ha érzik a feladat súlyát és visszaigazolva látják a másfél évtizedes összefogásuk eredményét. Kézzel fogható eredményhez nagy területen történő egyidejű beavatkozás szükséges, különben a várt hatások akár el is maradhatnak. A vízgyűjtő egészére szerveződött összefogás (lásd Által-ér Szövetség) jelentős csorbát szenvedne, ha csak az alsó vagy csak a felső vízgyűjtő profitálna a programból. Az igazi erőt éppen az összefogás jelentheti.

 

Összefoglalóan a megvalósíthatósági tanulmány alapján a projektet hatása, eredménye és kockázata alapján megvalósítandónak és megvalósíthatónak tartjuk. Bár a feladatok jellege olyan, hogy az eredmények nehezen számszerűsíthetők, jelen fázisban költség-haszon elemzés sem végezhető, a tanulmány megállapításai alapján támogatásra alkalmasnak tartjuk a projektet

 

 

1.3. A projekt lényegi, rövid összefoglalása (Táblázat)

 


Projektek lényegi összefoglaló táblázata

Projektszakaszok megnevezése

Terv/engedély

Projektszakaszok helyek

Projekt tartalma

Által-ér alvízi levezető rendszer rekonstrukciója

Adott: kiviteli terv, környezetvédelmi engedély

Szükséges: vízjogi létesítési engedély

Által-ér 6+490-10+558

Iszapolás, cserjeirtás, műtárgy felújítás

Tatai Nagy-tó zsilipjének felújítása, téliesítése

Szükséges: felújítási terv

Czifra malom, Pötörke malom, Szentjánosi malom, Vecserei zsilip, Fenékleürítő

Tervkészítése, műtárgyak téliesítése

Dunaalmási belvízcsatorna jókarba helyezése

Adott: üzemelési engedély módosításához szükséges terv

Szükséges: felújítási terv

Dunaalmási belvízcsatorna K-ág 0+000-0+855

NY-ág 0+000-2+586

Cserjeirtás, iszapolás, tuskószedés, depónia rendezés

Által-ér felső (Öreg-tó feletti) szakaszának jókarba helyezése,

Oroszlány-Kecskédi vízfolyás eredeti mederállapotának visszaállítása, a szűrőmező kialakításának vizsgálatával.

Fényes patak jókarba helyezése

Adott: a szűrőmező lehelyezésének tanulmányterv szintű vizsgálata

Szükséges: geodéziai felmérés, ingatlanrendezés, vízjogi létesítési engedély, előzetes környezeti vizsgálat és talajtani szakvélemény beszerzése

Által-ér 13+100-39+700

Oroszlány-Kecskédi vízfolyás 0+000-4+570

Fényes patak 0+000-10901

Tervkészítés, cserjeirtás, iszapolás, műtárgyfelújítás, depónia rendezés

Tatai szűrőmező rendszer létesítése

Adott: környezeti hatástanulmány, vízjogi eng. dokumentáció

Szükséges: környezetvédelmi eng., vízjogi lét. engedély, kiviteli terv

Tata a derítő-tó egy 20 ha-os területen

Tervkészítés, szűrőmezők és műtárgyak elkészítése

Bánhidai szűrőmező rendszer létesítése

Adott: tervdokumentáció

Szükséges: vízjogi lét. engedély beszerzése

Az Által-ér Bánhidai Erőmű tó feletti szakasza 11 ha-os területen

Tervkészítés, szűrőmezők és műtárgyak elkészítése

Tatai Öreg-tó tófarok rekonstrukció

Adott: vízjogi lét. engedélyes terv

Szükséges: vízjogi létesítési engedély 

Az Öreg-tó déli öbleiben és a tófaroknál ~ 15 ha-on

Élőhely rekonstrukció, vizes élőhely és tanösvény, sziget létrehozása

Vízminőségi monitoring rendszer fejlesztése

Szükséges: megvalósulási terv

Az Által-ér Öreg-tó feletti részén az „Egry ház” felett

Automatikus vízminőség rendszer ellenőrző pont kialakítása

Tatai Öreg-tó parti fövenyeinek helyreállítása

Adott: műszaki terv

Szükséges: vízjogi lét. engedély

Az Öreg-tó K-i partján kb. 900 fm hosszban

A tó partjának és rézsűjének lankásítása


 

2. A projekt javaslat

 

 

2.1. Alapadatok

 

A projekt alapadatai, az ÉDUKÖVIZIG vagyonkezelésében lévő vízfolyások Által-ér, Oroszlány-Kecskédi vízfolyás, Dunaalmási belvízcsatorna, Fényes patak, valamint szintén ÉDUKÖVIZIG-es kezelésű Tatai Öreg-tó meglévő alaptervei, vízjogi engedélyei, hidrológiai tanulmányai. Mivel az alaptervek korszerűsítésre szorulnak, ezért az engedélyes és kiviteli tervek elkészítésekor az azóta készült tanulmányok, esettanulmányok felhasználására is szükség lesz. Ezeket a megalapozó munkarészeket az alábbiakban felsoroljuk:

 

Projektet megalapozó kutatások:

 

Hullámvonal Kft.:   Által-ér alvízi levezető rendszer rekonstrukciója 2002. év (1+478 – 10+558)

Innosystem Kft.: Oroszlány-Kecskédi vízfolyás kármentesítő vízrendezésének terve - 2005. év

DHV Magyarország Kft - BME: Víz Keretirányelv bevezetése Magyarországon - Az Által-ér esettanulmány – 2003. év

Hidroprofil Kft.:   A Tatai Öreg-tó Ramsani terület élőhely-rekonstrukciós terv 2000. év

WS Atkins:   Vízgyűjtő gazdálkodási Tervezés - A Duna jp.-i vízgyűjtője Gönyű és Dömös között

Hydroprofil Kft.:   Biológiai szűrőmező rendszer kialakítása az Által-ér Tatai Öreg-tó feletti szakaszán - Engedélyeztetési terv

Techno Plus Kft.:   Biológiai szűrőrendszerek kialakítása - A Környei és Kecskédi tavak felett – 1997.

Innosystem Kft:   A Tatai Derítőtó (utóülepítő tó) részleges környezetvédelmi felülvizsgálata - 2005.

 


 

2.2. A projekt céljai:

 

Fő cél az Által-ér völgyben lévő vízfolyások vízszállító képességének visszaállítása, a műtárgyak jókarba helyezése, a tavi műtárgyak téliesítési lehetőségének biztosítása, vízminőségi paraméterek javítása.

 

A vízszállító képesség visszaállítása után az árvízi elöntések helyi vízkáresemények megszűnnek. A bel- és külterületi csapadék levezető rendszerek egy olyan fix befogadóval számolhatnak, amely a meglévő és bővülő igényeket is ki tudja elégíteni. A belterületeken rendezett vízpartok, vízfelületek alakulnak ki.

 

A gazdasági cél az idegenforgalom fejlesztése.

Tata és az Öreg-tó egykor kiemelt üdülőhelynek számított, jelentősége azonban az elmúlt két évtized során (a tó, fürdésre való alkalmatlansága folytán) jócskán megkopott. A projekt lévén a hazai és nemzetközi turizmus az egyik legpatinásabb régióbeli célterületet kaphatja vissza, amely révén az idegenforgalmi szolgáltatások és háttéripar jelentős fejlődésre tarthat számot. Nemcsak Tata és a környező települések profitálhatnak, hanem tágabb térség viszonylatában is húzóerőt jelenthet. Egyes számítások szerint az idegenforgalmi bevétel kiesés mértéke éves szinten jelenleg elérheti a milliárdos mértéket, abból kifolyólag, hogy az Öreg-tó fürdésre alkalmatlan és a tó jelentős vízminőségi problémákkal küzd.

Üdülési, sportolási funkciója is erősödhet. Az Öreg-tó egykor nemzetközi kajak-kenu versenyek színtere volt. A tó ma is több tízezer embert vonz, de a vízgyűjtő területen tett vízminőségi beavatkozások esetén ismét rangos versenyek rendezhetők, és az 1970-es években kialakult (de azóta sajnálatosan hanyatló) üdülőterület pedig ismét jelentős fejlődésnek indulhat.

 

A környezeti cél a több évtizedes ipari szennyeződések felszámolása.

Ezáltal a kiemelt vízminőségvédelmi területek mentesülhetnek az esetleges haváriáktól. Közismert, hogy a Tata környéki karsztforrások 2001-től visszatértek, ill. visszatérőben vannak.

Az Öreg-tó és az Által-ér is felszíni szennyeződésre erősen érzékeny területeken helyezkedik el, így a bennük felhalmozódott szennyeződés eltávolítása ilyen célokat is szolgál (több százezer ember egészséges ember ivóvíz bázisa).

 

A természetvédelmi cél az értékes természeti területek megőrzése és rehabitálása.

FONTOS ÉRZÉKENY TERMÉSZETI TERÜLET, NATURA 2000, RAMSARI EGYEZMÉNY hatálya alá tartozik a terület nagy része, ezért a tervezett élőhely rekonstrukciók kiemelten szolgálják az országos és nemzetközi érdekeket is.

 

Nemcsak az Öreg-tó vízminősége javulhat akár több kategóriával, hanem az Által-ér is megfelelhet a VÍZ KERETIRÁNYELV elvárásainak. A jó ökológiai állapot eléréséhez szükséges lépések valósulnak meg. Az Öreg-tó nemzetközi természetvédelmi egyezmények elvárásainak megfelelően továbbra is nemzetközi jelentőségű vízimadár gyülekező maradhat.  Az Által-ér völgyében olyan vizes élőhelyek, szűrőmezők jöhetnek létre, amelyek Európa

egyik legfontosabb madár pihenőhelyének jelentőségét tovább emelhetik, miközben üdülési, sportolási szerepe is kimozdulhat a holtpontról.

 

 

2.3. A projekt illeszkedése a Közép-dunántúli Operatív Programhoz

 

Területi szempontból a „Regionális turizmusfejlesztést” (II. prioritás tengely) is befolyásolja a projekt, úgy mint a „Királyi városok” és az egyedi adottságokkal, természeti és táji értékkel bíró helyszínek vagy azok közvetlen környezete területi kapcsolódással. De főként a „Helyi és térségi kohéziót segítő infrastrukturális fejlesztést” (IV. tengely) című prioritás tengelyhez illeszkedik a projekt. A vízállapot értékelésen alapuló, az EU Bizottság által elfogadott 2000/06/EK Víz Keretirányelvnek megfelelő, vízgyűjtő gazdálkodási keretek között megvalósuló integrált programnak minősül. Az indikatív művelettípusok közül a „Helyi és térségi jelentőségű vízrendszerek rekonstrukciója” című alrendszerhez tartozik.

 

 

2.4. Indikátorok

 

A projekt eredményeinek értékelését segítik elő az objektíven értékelhető és ellenőrizhető indikátorok. Céljuk, hogy mérje az eredményeket, lehetővé tegye az összehasonlítást a különböző időszakok között, valamint egyértelműen megmutassa a fenntarthatóság felé haladás mértékét.

 

Az indikátorok idővel változnak, mérhetők és igazolhatók, minőségre és mennyiségre egyaránt vonatkoznak.

 

Az átfogó célok szintjén az indikátorok az átfogó HATÁSOKRA, a projektcélok szintjén az indikátorok a projekt eredményeinek HASZNOSÍTÁSÁRA vonatkoznak.

A projekt egészére vonatkozóan indikátorként kimeneti és eredmény- indikátorokat határoztunk meg. Az egyes projektszakaszokra az alábbiak szerint jellemzőek:

 

Projektszakaszok:

1.Által-ér alvízi levezető meder rekonstrukciója

2. Tatai Öreg-tó zsilipjeinek felújítása

3. Dunaalmási belvízcsatorna jókarba helyezése

4. Általér felső szakasz jókarba helyezése a csatlakozó vízfolyásokkal

5. Tatai szűrőmező létesítése

6.Bánhidai szűrőmező létesítése

7.Tatai Öreg-tó, tófarok rekonstrukciója

8.Vízminőségi monitoring rendszer kialakítása

9. Tatai Öreg-tó parti fövenyeinek helyreállítása

 

I.                   indikátor: a medrekből kitermelt hordalék és iszap mennyisége, m3

 

Jellemzi az 1, 3, 4, 5, 6, 7. számú projektszakaszt

 

Kimeneti jellemző, mely a tervekben meghatározott alapállapothoz viszonyítva kerül meghatározásra utófelvétel alapján.

 

Célérték a műszaki tervek alapján határozható meg.

 

 

II.                indikátor: A felújítandó zsilipek darabszáma, db

Jellemzi a 2. számú projektszakaszt

Kimeneti jellemző, melynek teljesülése az utófelvétel alapján az eredményes műszaki átadási jegyzőkönyvvel bizonyítható.

Célérték: 5 db

 

III.             indikátor: a szűrőmezők területe, ha

 

Jellemzi az 5, 6.. számú projektszakaszt

Kimeneti jellemző, melynek teljesülése az utófelvétel alapján bizonyítható.

Célérték: terv szerinti hektár

 

IV.              indikátor: a rehabilitált vízfolyás ill. parthossz, km

Jellemzi az 1, 3, 4, 9. számú projektszakaszt

Kimeneti és eredmény jellemző, melynek teljesülése az utófelvétel alapján bizonyítható.

Célérték: terv szerinti hossz

V.                 indikátor: vízminőség-ellenőrző pont kialakítása, db

Jellemzi a 8. számú projektszakaszt

Eredmény és hatás jellemző, melynek teljesülése az utófelvétel alapján bizonyítható.

Célérték: 1 db

Indikátor jellegűek még a következő környezeti mutatószámok, melyeket a részletes kiindulási adatok hiánya vagy a szubjektív megítélés miatt nem szerepeltettünk az indikátorok között, de a projekt jövőben jelentkező eredményességét jelzik:

 

Vízmennyiség jellegű:    szűrőmezők víztérfogata,

Vízminőség jellegű:                   biológiai oxigénigény a víztestekben, vízmélység, tartózkodási

                                               idő

Biológiai sokféleség:                 védett területek aránya növekedhet, ökoszisztémák fejlődhetnek.

 

 

 

A választott indikátorok megfelelőségének jellemzése

 

Kimeneti és eredmény-indikátorokat határoztunk meg döntően, mert a tervezett beavatkozások hatásai a szűrőmezők hosszabb üzemelési időszaka után jelentkeznek. A hatások későbbi értékeléséhez rendelkezésre állnak mérési eredmények a megelőző időszakból (pl tisztított kommunális és ipari szennyvizek paraméterei a szennyvíztisztítóktól-Tatabánya, Oroszlány, Környe-, valamint az alapállapot jellemzése a Budapesti Műszaki és

Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kara által készített „A Víz Keretirányelv bevezetése Magyarországon: Az Által-ér esettanulmány, Zárójelentés” című anyagban foglalt paraméterek: kémiai állapotjellemzők az Által-ér különböző szelvényeiben, hőmérséklet-adatok, biológiai adatok: tápanyag-komponensek, BOI5 .

A tervek szerint rendszeres monitoring észlelési tervet kell készíteni az üzemelési adatok rendszeres mérésére, regisztrálására, értékelésére, illetve azoknak az üzemeltetés során való felhasználására. Ezek az alábbiak:

Vízrajzi adatok:

·        Érkező, távozó vízmennyiség (mércével, mérőbukóval)

·        Vízszintek (kazettánként)

·        Talajvízszintek (jellemző pontokon)

 

Vízminőségi adatok:

·        Érkező és távozó vízből mintavétel és a legfontosabb komponensek (szerves anyag, N- és P-formák, összes só) meghatározása

·        Által-ér vízminőségének vizsgálata a szűrőmező előtt, után      

Vizsgálandó komponensek: oldott oxigén, KOIp, pH fajlagos elektromos vezetőképesség, ammónia-nitrit, nitrát, foszfát, hidrokarbonát-, klorid, szulfát ionok, kalcium, magnézium, kálium ionok

 

 

 

 

Talajminőségi adatok:

·        Kijelölt referencia helyeken, legfontosabb jellemzők, tervben meghatározott alkalommal vett felszíni mintából.

Kijelölt referencia helyként a szűrőmező kezdő- és végpontja.

 

Biomonitoring adatok:

·        A vízi élőhelyekre vonatkozó adatok (nád magasság, sűrűség, learatott nád tömege, élőhelyek folyamatos megfigyelése).

 

 

A fentieknek megfelelően a beavatkozások hatása csak hosszabb idejű adatsorok feldolgozásával értékelhető, ezért a beruházás befejezéséig meg kell elégednünk a kimeneti

és eredmény indikátorok nyújtotta hatás-értékeléssel, azzal a megjegyzéssel, hogy a rendszeres monitoring-adatok értékelését mindenképpen folyamatosan végezni kell.

 

A projekt indikátorai és a későbbi rendszeres monitoring eredményei aggregálhatók, összevethetők és együttesen teszik lehetővé az eredmények mérését, az összehasonlítást a különböző időszakok között, valamint egyértelműen megmutatják a fenntarthatóság felé haladás mértékét.

 

 

3. A Projektgazda jellemzése

 

A tárgyi projekt egy nagyobb területegységet érintő komplex projekt. Projektgazda az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (a létesítmények egy részének vagyonkezelője), a vízgazdálkodás területén nagy múlttal rendelkezik, szakmai tapasztalatokkal bíró műszaki szakembergárdája a projekt összefogását el tudja látni. Együttműködése az érintett 9 db önkormányzattal, civil szövetségekkel, Által-ér-Szövetséggel, hatóságokkal hagyományosan jónak mondható.

A fentiek indokolják, hogy a fontos összefogó funkciót az Észak-dunántúli környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság lássa el.

 

 

A Projektgazda legfontosabb tevékenységei:

Az Igazgatóság ellátja a vagyonkezelői feladatokat a vagyonkezelésében lévő kincstári vagyontárgyak tekintetében. Gondoskodik a közcélú, állami és önkormányzati, továbbá saját célú vízi létesítmények fejlesztési, fenntartói, üzemeltetési összhangjának megteremtéséről. Koordinálja, illetve közreműködik a működési területe vízgazdálkodását érintő koncepciók és az EK Víz Keretirányelv szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási és egyéb tervek elkészítésében, vízállapot értékelést végez, vízmérleget készít. Közreműködik a nemzetközi, különösen a határvízi egyezményekből adódó feladatok ellátásában, ennek keretében részt vesz a Magyar-Szlovák Határvízi Bizottság és az Osztrák-Magyar Határvízi Bizottság munkájában.

 

 

Szakmailag irányítja a vízkárelhárítással (árvíz, belvíz, helyi vízkár és aszálykár elhárítással, vízminőségi kárelhárítással) összefüggő feladatokat.

 

További feladatai:

A vagyonkezelésben lévő területeken folyam és tószabályozási, mederfenntartási, partvédelmi munkák végzése, a vízi utak, valamint a menedék- és szükségkikötők rendeltetésre alkalmas állapotban tartása, fejlesztése, a hajóút kijelölése, kitűzése, gondoskodás a vízminőség-védelmi nádgazdálkodásról. A távlati ivóvízbázisok védelmével kapcsolatos fenntartói, az üzemelő vízbázisok védelmével kapcsolatos, a vízrajzi tevékenységgel kapcsolatos feladatok ellátása. Együttműködés a helyi önkormányzatokkal a környezetvédelmi és vízgazdálkodási feladatok megoldásában. Együttműködés a vízgazdálkodási társulatokkal. A Területi Vízgazdálkodási Tanács működésével kapcsolatos feladatokat ellátása. Közreműködés a települési ivóvízminőség-javítással, valamint a települési szennyvizek tisztításával és ártalommentes elhelyezésével kapcsolatos nemzeti és regionális programok elkészítésében. Közreműködés a környezetvédelmi és vízügyi kutatási, oktatási, nevelési és ismeretterjesztési tevékenységben. A vízügyi hatóság megkeresése szakértőként közreműködés a vízügyi hatósági, szakhatósági eljárásokban.

 

Lényeges kérdés a művek tulajdonviszonyainak és üzemeltetésének tisztázása. Az Által-ér és az érintett csatlakozó vízfolyások valamint a Tatai Öreg-tó fontos vízgazdálkodási funkciót látnak el, a Magyar Állam tulajdonában, vízügyi kezelésben vannak és ennek fenntartása a

 

 

továbbiakban is indokolt, itt tulajdonos-változást nem tervezünk. A szűrőmezők területe vegyes tulajdonú, a tulajdonviszonyok rendezését a tervezés-előkészítés során kell elvégezni.

 

A megépülő biológiai szűrőmezők működtetésére a vízjogi engedélyezési eljárás keretében üzemeltetési szabályzatot kell kidolgozni, melynek összhangban kell lenni a Tatai Öreg-tó és az Által-ér, valamint a Derítőtó üzemeltetésével. Prioritása a vízminőség-védelemnek és a természetvédelemnek van.

A tervezett rendszer csak folyamatos fenntartással és megfelelő üzemeltetéssel tud hatékonyan működni. A földművek rendszeres kaszálása és iszapolása, valamint a műtárgyak karbantartása mellett várhatóan 20-25 évenként nagyobb felújítások is szükségessé válnak. Számítani kell arra, hogy a szűrőrendszerek feletti, - közvetlenül nem érintett – mederszakaszokon is növekedni fog a feliszaposodás mértéke, ezért az ebből származó fenntartási többletköltséget figyelembe kell venni.

A szűrőmezők üzemeltetése elsősorban a kazetták megfelelő vízszint szabályozását követeli meg. Ez a vízszintszabályozó-, leeresztő- és osztó zsilipek kezelését jelenti.

 

A fentiek figyelembe vételével kell a szűrőmező üzemeltetőjét meghatározni.

Az ÉDUKÖVIZIG kezelésű létesítmények üzemeltetését hosszú távon az Igazgatóság központi költségvetése, továbbá a fejezeti kezelésű „Vízkárelhárítási művek fenntartása” elnevezésű célelőirányzat biztosítja. A Vízgazdálkodási törvény alapján ugyanis a rendszeres fenntartás ellátása a kizárólagos állami kezelésű csatornákon állami feladat.

 

 

4. Háttér, környezet

 

A Tatai Öreg-tó és vízgyűjtő rendszerének fő vízfolyása az Által-ér. Az Által-ér Pusztavám felett, a Vértes hegység dél-nyugati szélén a Kopasz hegy alatt ered. Innen dél-kelet irányba folyik, majd Pusztavám felett északra, Kecskédnél észak-keletre fordul, befogadja második legnagyobb mellék vízfolyását az Oroszlány-Kecskédi vízfolyást, majd számos kisebb mellékág befogadása után Tatabányánál felveszi a legnagyobb mellék vízfolyását a Galla patakot, ezután észak-nyugatra fordulva, Tata elhagyása után pedig északi irányba tartva Dunaalmásnál torkollik a Dunába, annak 1752 fkm-be. A vízfolyás teljes hossza 49,8 km. A

 

 

vízgyűjtő terület nagysága 521km2, a fővölgy hossza 53 km. A vízgyűjtő szélessége Tatabányánál 13 km, Tata magasságában 9 km, amely majdnem a torkolatig állandósul.

 

A vízgyűjtő terület éghajlatában kettős hatás figyelhető meg: déli részén a Dunántúli középhegység, északi részén pedig a Kisalföld mezoklímája hat. A dombvidéki rész hűvösebb nyarú, közepesen csapadékos, az északi rész nyáron hajlamos a szárazságra, sok a forró nyári nap, zivatarok és felhőszakadások gyakrabban előfordulnak. Télen gyakoribban az erős lehűlések. Az évi csapadékmennyiség 40 %-a május és augusztus hónapokban hullik le.

 

A vízgyűjtő nagyszámú vízfolyása közül csak kevés rendelkezik állandó és jelentősebb vízhozammal. Mindazonáltal a nyári heves csapadékok gyors lefolyású, nagy árhullámokat idéznek elő. A patakok a hegyvidéki a felső szakaszuktól eltekintve, szabályozottak.

 

A középső és alsó szakaszokon az Által-ér mind mellékvizei mesterséges, csatornaszerű egyenes mederben áramlanak.

 

A vízgyűjtőn számos mesterséges tó található.

-         A térség legnagyobb tavát a Tatai Öreg-tavat a rómaiak alakították ki az Által-éren létesítendő gát megépítésével. Jelenlegi alakját Mikovényi Sámuel mérnök tervei alapján 1747-ben nyerte el. A tó és környezete az Eszterházyak tulajdona volt. 1946-ban lett a Tatai Halászati Szövetkezeté, majd később a Tatai Állami Gazdaságé. 1965 év végétől állami tulajdonként ÉDUKÖVIZIG vagyonkezelésében van. A 219,2 ha-os tó Tata város területén fekszik. Az Által-éren létesített gát a vízfolyás 10+558 km szelvényében található, hossza 534 m, gátkorona szélessége 20-40 m. A szokásos üzemeltetés mellett a tó átlagos mélysége 2,4 m, legnagyobb mélysége a gátnál 6,1 m. A hivatalos, üzemvízszinthez tartozó tározó térfogat 4,37 millió m3. A tó árvízvédelmi, mezőgazdasági és halászati, valamint sportolási és rekreációs célokat szolgál.

 

-         Az Által-ér felső szakaszának legjelentősebb mesterséges tava a Bokodi hűtőtó, amely a vízfolyás 35+283 –32+778 km szelvényei között helyezkedik el. Kialakításának eredeti célja az Oroszlányi Hőerőmű hűtővíz ellátása volt, de talajvíz dúsítási szerepet

 

-          

-         is szántak neki az Oroszlány városi Vízművek kútjainál. A zárógát hossza mintegy 2 km, a tavat jelenleg sporthorgászatra is használják.

 

-         A Kecskédi tavat 1892-ben malom hajtására szolgáló víz tározásához létesítették. Később öntözési célokat szolgált és halastóként is hasznosult. A legutóbbi időkre a tó feltöltődött, helyreállítása csak ez elmúlt évtizedben történt meg. Jelenleg a vízpótlást szolgáló Oroszlány-Kecskédi vízfolyás vizének csak kisebb része folyik át a tavon, a nagyobb hányadot mesterségesen kialakított megkerülő csatornába vezetik tovább. A tó felső részét jelentős nádállomány borítja.

 

-         A fentiekhez hasonlóan 27+090 – 26+190 között húzódó Környei tavat is malom működtetése érdekében alakították ki. Ugyancsak öntözési és halászati célokra is hasznosították. A jelentős feliszapolódás és makrovegetációs borítottságú vízfelület kotrási és rehabilitációs beavatkozásokat igényel.

 

-         A Bánhidai hűtőtó 23+220 – 21+748 km szelvényben is malom működtetését szolgálta. 1936 óta a Bánhidai Hőerőmű hűtővízellátását biztosítja, valamint horgászati hasznosítása is van. Jelenleg a Bánhidai Hőerőmű bezárt, nem üzemel, a tó további hasznosítása még nem realizálódott.

 

-         A tatai ülepítő tavat múlt század 60-as éveiben alakították ki az Öreg-tó befolyási szelvénye fölött. Elsődleges feladata az Által-érrel szállított jelentős lebegőanyag terhelés csökkentése volt, és ezzel az Öreg-tó feliszapolódásának csökkentése is. Jelenleg a lebegő-anyag nagymértékű csökkenése miatt ülepítési funkciókat már nem lát el, horgászati hasznosítása van.

 

-         A Tatai Öreg-tó alatt számos halastó rendszer található, melyeket a tó vize táplál, az alvízi levezető rendszeren keresztül. 

 

A térségben induló változások, pl. a turizmus fejlesztése, a Víz Keretirányelv szerinti vízgyűjtő gazdálkodási tervezés, a helyi és térségi jelentőségű vízrendszerek rekonstrukciója, mind erősítik a projekt megvalósítását. Több, biztos támaszt nyújtanak a projekt felé regionális szinten, de nem lebecsülendő az egyre erőteljesebbé váló társadalmi segítőkészség

 

a civil szféra felől. Az erős társadalmi elvárás miatt jött létre a térségben Magyarország egyik első vízgyűjtő szintű szövetsége, az Által-ér Szövetség. A szövetség 160 ezer lakosának egyik fontos érdekképviseleti szerve, 23 önkormányzat, 12 non profit és 22 gazdasági szervezet a tagja.

A projekt indokoltságát erősíti, hogy az Által-ér térsége a Közép-dunántúli régió egyik fontos üdülő területe, amely érinti a Velencei-tó- Vértes kiemelt idegenforgalmi térségét és Tatát, mind a régió Királyi városainak egyikét. Tata és térsége az üdülési szerepkörét (és ezáltal eredeti gazdasági jelentőségét csak akkor tudja visszanyerni, ha megvalósul az Öreg-tó rehabilitációja. A rehabilitációt szükségessé teszi annak ténye is, hogy az Által-ér völgye FONTOS ÉRZÉKENY TERMÉSZETI TERÜLET, a Vértesszőlős, Tata részterület, a NATURA 2000, az Öreg-tó és az Által-ér tatai, szomódi, naszályi és dunaalmási völgye pedig RAMSARI EGYEZMÉNY hatálya alá tartozó nemzetközi jelentőségű vizes élőhely. Ezáltal nemcsak hazai részről, hanem a nemzetközi szakmai szervezetek részéről is lényeges elvárás a komplex rekonstrukció végrehajtása.

 

 

5. A fejlesztés szükségessége

 

A komplex projekt elemei fejlesztését több szempont is indokolja:

 

1. A Dunaalmási belvízcsatorna és az Által-ér, valamint a hozzá kapcsolódó vízfolyások lecsökkent vízlevezető kapacitásának helyreállítása rendkívül fontos.

2. A Tatai Öreg-tónak az egyéb funkciói mellett (szabadidő tó, halászat, a Ramsari egyezmény hatálya alá tartozó nemzetközi vizes élőhely, vízi sport, stb.) fő funkciója az árvíztározás, zsilipjei felújításra és téliesítésre szorulnak a biztonságos üzemelés érdekében.

Az Öreg-tó befagyásával a hideg időszakban számolni kell. Jelenleg az összetorlódott jég a zsilipeknél ráfagy a táblákra, így teljesen elzárhatja az átfolyási szelvényt, ezért alacsony vízszintet kell tartani. Téliesített műtárgyaknál (fűthető tábla) magasabb lehet a téli vízszint. Így a tavaszi feltöltés gyorsabbá és biztonságosabbá válhat, magasabb szintről indulva előbb elérhető a tényleges üzemvízszint.

Az Által-ér alvízi levezető rendszer teljes rekonstrukciója után növelhető lesz a maximális víz eresztési hozam, így növekszik az Öreg-tó árvizi biztonsága. Visszaállítható lesz a korábbi

engedélyben szereplő 10 cm-el magasabb üzemvízszint. Nagyobb lesz az állandó tározás lehetősége biztonságos levezetés mellett.

3. Az Által-ér szennyvízterhelésének csökkentése céljából hatékony és környezetbarát módszer a biológiai szűrőmezők kialakítása és üzemeltetése. Alapja, hogy a sekély tavakban a tápanyagokat azok töménységétől, a fénytől és a hőmérséklettől függő sebességgel a fitoplankton beépíti a szerves anyagba, a keletkező detritusz egy része még a vízben foszfor és nitrogén felszabadulása közben lebomlik. Az algák és a detritusz másik része kiülepedik, s mint ellenálló szerves anyag az üledékben eltemetődik. A szerves anyag nagyobbik hányada mineralizálódik A keletkező ammónia nitrifikálódik, a keletkezett nitrát részben a vízbe jut, részben nitrogén gázzá dentrifikálódik és a légkör felé elhagyja a rendszert.

4. Az Által-éren a korábban kialakított vízminőségi kármentő hely fölött egy automatikus vízminőség ellenőrző pont kialakítása szükséges, mely a vízminőségi monitoring rendszer fejlesztésének egy eleme.

5. A parti föveny kialakításának indoka az alábbi:

Az Öreg-tó mintegy 6700 méter hosszú partvonalának egy része már a középkorban kövezett volt (ld. Várfal és az északi kőtámfalas földgát), az Eszterházyak idejében pedig újabb szakaszok kaptak szilárd burkolatot (pl. Lovarda környéke, északkeleti villasor előtti szakaszok). E folyamat a mintegy 2 km hosszú keleti partnak az 1973-1974 között előregyártott betonelemekkel 1:2 rézsűhajlással történt leburkolásával azonban olyan méreteket öltött, mely már hátrányosan hat ki a tó öntisztuló képességére is. Betonlapokkal burkolták le a Remeteségi strand egykori homokos fövenyét is. Mindezek következtében a tó természetesnek tekinthető (kikövezetlen) partjainak aránya jelenleg mindössze 32 %.

Elsősorban vízminőségi és ökológiai megfontolásokból, az öntisztuló képesség fokozása érdekében célszerű visszaállítani legalább szakaszonként a fövenyes, homokos partszakaszokat a keleti-délkeleti oldalon, valamint a Remeteségi strand területén.

 

A természet-közeli rézsűkialakításnak, föveny-helyreállításnak a módja a keleti oldalon az 1970-es években kiépített betonrézsűk hosszabb-rövidebb szakaszokon megmaradnak. Közöttük kerülnek kialakításra az ökológiai szempontból oly nagy jelentőségű fövenyes partok. Az elmúlt években mintegy 400 méter hosszúságban kerültek helyreállításra az egykori fövenyes partok. E szakaszokon látványos vízminőség javulás mutatható ki, míg a tó nyugati oldalán sokkal rosszabbak a bakteriológiai mutatók.

 

 

A keleti oldalon összesen mintegy 900 m hosszú partszakaszon kerül sor fövenyes parttá alakításra.

 

Fejlesztési irány meghatározása

 

A Víz Keretirányelvben megfogalmazottak megvalósítása érdekében a területi vízgazdálkodás elveinek megfelelően a vizek visszatartásának, tárolásának figyelembe vételével készülnek a tervek. A terv-változatok az egyes projekt részeknél az alábbiak szerint alakulnak:

 

1. Az Által-ér és kapcsolódó vízfolyások rekonstrukciója a készülő tervek alapján valósul meg, itt terv-változatok jelenleg még nem ismertek.

 

2. A Dunaalmási belvízcsatorna tervében a terv-változatok közül csak az optimális került részletes kidolgozásra.

 

3. A szűrőmező fejlesztések alapjai nem újkeletűek, a szűrőmezők kialakítására korábban elvi engedélyes tervek készültek. Hidrológiai felülvizsgálat eredményei alapján a szükséges szűrőmező felületet csökkentették. A jelenlegi szakaszban erre vonatkozóan már nincsenek terv-változatok.

 

4. A Tatai Öreg-tó parti fövenyének kialakításánál a természet-közeli rézsűkialakításnak, föveny-helyreállításnak több módja is lehet:

a)   a betonozott rézsűk teljes visszabontásával,

b)  a meglévő betonrézsűk tóiszappal és kavicsos homokkal történő beborításával

Javaslatunk szerint a keleti oldalon az 1970-es években kiépített betonrézsűk hosszabb-rövidebb szakaszokon – elsősorban a vízi állásokkal sűrűn telepített partszakaszokon illetve a hajókikötők közvetlen közelében – megmaradnának. E szakaszok között a „a)” változat szerint kerülnének kialakításra az ökológiai szempontból oly nagy jelentőségű fövenyes partok.

 

 

 

 

5. Vízminőség, monitoring rendszer fejlesztése. A Tatai Öreg-tó felett egy automatikus vízminőség ellenőrző pont kialakítására kerül sor az „Egri” háznál. A mérendő elemek és műszerek típusa a tervezés során kerül meghatározásra.

 

6. Tatai Öreg-tó Tófarok rekonstrukció. A Tatai Öreg-tó déli öblözeteinek rekonstrukciójához, a vízjogi létesítési engedélyhez szükséges tervdokumentációk elkészültek, a környezetvédelmi engedély adott. Ebből adódóan a kivitelezésre vonatkozóan a cél az, hogy az Által-ér Öreg-tó előtti torkolati szakaszát az egykori állapothoz hasonlóan több ágra osszuk, és a víz ismét egy nagyobb kiterjedésű, vizes élőhely rendszeren keresztül érkezzen a tóba. Több változatot olyan vonatkozásban szükséges megvizsgálni, hogy a földmunkák során kitermelésre kerülő kb. 100.000 m3 földszerű iszap a vizes élőhely rekonstrukció keretében felhasználható-e vagy sem.

 

7. A Tatai Öreg-tó zsilipjeinek felújítása, téliesítése. Itt változatok nem ismertek, részletes gépészeti jellegű felmérés után lehet eldönteni a felújítás mértékét.

 

A fentieknek megfelelően a változatok közötti döntés – ahol ez szükséges vagy értelmezhető – az összes érintett bevonásával az előkészítési fázisban megtörténik.

                                                           

 

6. Eredmények, hatások és kockázatok

 

Eredmények:

A projekt megvalósulását követően lehetővé válik az önkormányzatok részére a belterületi csapadékvíz elvezető hálózatuk fejlesztése, mert stabil befogadó áll majd rendelkezésre. Fejleszthetők lesznek a kül- és belterületek, mivel az árvízi elöntés kockázata lecsökken. A tóban optimális üzemelési vízszint alakítható ki. A téliesített műtárgyaknál fűthető tábla) magasabb téli vízszintet lehet tartani, így a tavaszi feltöltés gyorsabbá és biztonságosabbá válhat, magasabb szintről indulva előbb elérhető a tényleges üzemvízszint.

A jó ökológiai állapot eléréséhez szükséges lépések valósulnak meg. Az Öreg-tó a nemzetközi természetvédelmi egyezmények elvárásainak megfelelően továbbra is nemzetközi jelentőségű vízimadár gyülekezőhely maradhat. Az Által-ér völgyében vizes élőhelyek jöhetnek létre. A szűrőmező programok csatlakozhatnak egy komplex vízminőség javító beavatkozáshoz, a

 

szennyvíztelepek (oroszlányi, tatabányai) biológiai tisztító fázist kaphatnak. A vízpartok, vizes élőhelyek (tavak, szűrőmezők) környezete fenntartható lesz a beavatkozás után, megteremtve a rendezett alapállapotot, mely az évenkénti rendszeres fenntartással együtt biztosítja az emberek számára a lakható és „élvezhető” rendezett környezetet.

 

Az idegenforgalmi, helyi turizmus számára (horgászat, vízi túra, természetjárás) biztosítja a kapcsolódást a vízi környezethez.

Hatások:

A medrek vízlevezető képességének helyreállítása kedvező hatást gyakorol az árvizi biztonságra és a víz minőségére, karakteres táji elemként kül- és belterületeken is kedvező a tájképi hatása.

Ugyancsak a biztonságot és a könnyebb kezelhetőséget szolgálják a zsilip-rekonstrukciók. A tóparti föveny kialakításának tájképi és vízminőségi kedvező hatása is van.

A Tatai Öreg-tó, tófarok rekonstrukciója a fentieken kívül a vonuló madarak pihenőhelyeként kedvezőbb feltételeket fog nyújtani.

A szűrőmezők a szennyvizek biológiai tisztításával fejtenek ki pozitív hatást a vízminőségre.

 

A monitoring rendszer fejlesztése közvetetten hat: a vízminőség védelem érdekében nyújt alapot a víz minőségének megítéléséhez, a szükséges beavatkozások meghatározásához.

 

Kockázatok:

A projekt megvalósíthatóságának pénzügyi, engedélyezési, közbeszerzési kockázatai vannak.

A pénzügyi kockázat a finanszírozásra vonatkozik. Önerőből ezek az egyértelműen pozitív környezeti hatással bíró munkálatok megvalósítására sem az ÉDUKÖVIZIG-nek, sem az önkormányzatoknak, sem a civil szervezeteknek nincsen elegendő forrása. Az elmaradás kockázatát a hét fokozatú skálán 2-re becsüljük, az elmaradás hatása viszont 7-es, mert nélküle nem valósulhat meg.

Az engedélyezés kockázata a megszerzendő engedélyek miatt kerülhet szóba. A projekteket azonban mind a vízügyi szakma, mind a civil szervezetek, önkormányzatok és a lakosság, mind a természetvédelem is támogatja. A kockázat mértékét csökkenti, hogy elvi engedélyek rendelkezésünkre állnak. Az előkészítő munkák során az igény kielégítés, műszaki megoldások és a hatósági egyeztetések terén is alaposságra törekszünk ezért ennek kockázatát

 

 

3-ra becsüljük. Ebben szerepel az érintett ingatlantulajdonosokkal való megegyezés kockázata is.

A közbeszerzési eljárás kockázatát minimálisnak ítéljük, mert a feladat olyan jellegű kiviteli munkákból áll, melyek az általános vízépítő kivitelezői gyakorlatban előfordulnak, az eljárás eredményességének általában legfeljebb időelhúzódási hatása van. A kockázat csökkentését körültekintő pályázati kiírásokkal is igyekszünk csökkenteni.

 

 

7. Ütemezés

 

A projekt tervezett kezdési időpontja: 2007. szeptember1.

Tervezett befejezés: 2010. december 31.

Ezen belül a szükséges előkészítések befejezési határideje: 2008. november 30.

 

A projekt ütemezését az egyes szakaszokra vonatkozóan (a rész-projektek – projekt szakaszok - egymástól függetlenül, párhuzamosan futhatnak) külön-külön az alábbi szakaszokra bontjuk:

-                                                         Előkészítés (geodéziai felmérés, tervezés, egyeztetések, engedélyek beszerzése)

-                                                         Kivitelezés (létesítmények megvalósítása, kotrás, műtárgy felújítás, szűrőmezők kialakítása)

-                                                         Utómunkák (füvesítés, növényzettelepítés, üzembe helyezés) Erre a fázisra különös figyelmet kell fordítani, mert egyedisége és az igények teljes kielégítése miatt fontosnak ítéljük.

 

 

Összefoglalóan a megvalósíthatósági tanulmány alapján a projektet hatása, eredménye és kockázata alapján megvalósítandónak és megvalósíthatónak tartjuk. Bár a feladatok jellege olyan, hogy az eredmények nehezen számszerűsíthetők, jelen fázisban költséghaszon elemzés sem végezhető, a tanulmány megállapításai alapján támogatásra alkalmasnak tartjuk a projektet.