Tata Építési Szabályzatáról szóló 38/2005.(XII.6.) ÖR módosítása
Tata, Által-ér völgyi kerékpárút mentén
EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ
TARTALOMJEGYZÉK
I. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK
MŰLEÍRÁS
2. A TERV KÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA ÉS HATÁSA
4. KÖZLEKEDÉS KÖZMŰELLÁTÁS, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS
RAJZI MELLÉKLETEK
T-00/a Alaptérkép M = 1 : 4 000
T-00/b Alaptérkép M = 1 : 4 000
T-01 Tervezési terület lehatárolása
T-03 Területhasználati vizsgálat
T-04 Áttekintő térkép /topográfia/
Z-01 Tájrendezési javaslat M=1:10 000
Z-02 Környezetalakítási javaslat
Kö-1.1 Átnézeti helyszínrajz M=1:10 000
Kö-2.1 Mintakeresztszelvény I. M = 1 : 100
Kö-2.2 Mintakeresztszelvény II. M = 1 : 100
II. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK
Jelen dokumentáció -élve a 2008. évi építési törvénymódosítás adta lehetőséggel- olyan gyorsított eljárású szabályozási terv módosításához készült, mely egyesítve a tervindításának meghirdetését és véleményezését szolgálja. Ez azért válik lehetővé, mivel az Étv. 9/A.§-ában foglaltak szerint a módosítás nem érinti a város fő infrastruktúra hálózatát, alapvető zöldfelületi rendszerét, morfológiáját, védett természeti értékeit, a kulturális örökség védelmét és nem növeli a felhasználási intenzitást. Nem jelent területhasználati változást.
A szabályozási tervmódosítást szükségessé teszi a Tatabánya-Tata között tervezett Által-ér völgyi kerékpárút létrehozásának előkészítése.
A kerékpárutat még 2000-ben megtervezte a Partner Mérnöki Iroda, azonban annak szabályozási tervekbe történő beemlése nem készült el Tata közigazgtási területét érintően. Az engedélyezési tervhez, továbbá a jogi végrehajtáshoz elengedhetetlen a szabályozási tervben történő megjelenítése.
A kerékpárút területfelhasználásban azért nem jelent változást, mivel az erdőben vezetendő szakaszon meglévő földút (nyiladék) igénybevételével került kijelölésre, továbbá a mezőgazdasági terület jelentős részén is földút mentén halad. A Vértesszőlős közigazgatási határ közelében a "Kis-kacsás-tónál" van egy szakasz, mely során mezőgazdasági területen új elemként jelenik meg, s nem meglévő út nyomvonalát felhasználva. -az út létesítése ebben az esetben sem tekinthető a törvényben megfogalmazottak szerinti területhasználati váltásként.
A jelen jogszabályi környezetnek megfelelően Natura területre vonatkozó hatás-becslést kellett készíteni az út létesítését előkészítően, hiszen a tervezett nyomvonal több mint 5 km hosszban áthalad a Natura 2000 hálózat területén. /Hatásbecslést készítette Musitz László, mely tanulmányt a szabályozási tervhez forrásul használtunk./
2. A TERV KÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA ÉS HATÁSA /Tulajdoni és területhasználati állapotok/
A szabályozási tervmódosítás elsődleges célja a tervezett kerékpárút létesítésének jogszabályi előkészítése, a területbiztosítás elsődleges feltételének megteremtése. /Kisajátításhoz a szabályozási tervben jelöltek adnak jogszabályi hátteret./
Várható hatás: a kerékpárút megvalósulásának jogi akadálya nem lesz, tisztázódnak a tulajdonosi és területi kihatások, a telekalakítás végrehajtható lesz. Ismertté válik a szabályozási tervben való szerepeltetéssel a környezettel való összefüggései, az előkészítés intézkedési feladatai. Végeredményében létrejöhet egy olyan kerékpárút, mely mind a hivatali, mind pedig a turistaforgalom számára kínál megfelelő útvonalat.
A kerékpár út magántulajdonú mezőgazdasági területeket, állami-, MÁV és városi tulajdonú területeket érint. Legnagyobb hosszban és területi érintettségben városi tulajdonú területen halad az út. Részletes, helyrajzi számra lebontott tulajdoni érintettség térképen ábrázolva megtekinthető a T-02 jelű tervlapon.
A T-03 jelű Térképen látható a tervezési területen, illetve annak közvetlen környezetében a tulajdoni lapokon feltüntetett területhasználat. Megemlítendő, hogy a tényleges kialakult erdő állapottal szemben a hrsz: 4142/10 telket kivett területként tartják nyilván a tulajdoni lapon. A 0412/80 helyrajzi számú út-telek eléréséig városi tulajdonú erdő-nyiladékon vezet a 4m-re szabályozott kerékpár út-telek. Az erdőterületi nyiladékokon kívüli vezetett szakaszokon a területigénybevétel az alábbi:
A 15 méter szabályozási szélességben szabályozott szakaszon a 0412/81 hrsz erdő területből szükséges közel 3000 m2-es erdőterület igénybevétele. Ezen szakaszon meglévő közút-telek felhasználásával -a Derítő tóhoz vezető út egy részét is befogadóan közel 6000m2-es területre van szükség.
A 10m-es szabályozási szélességű szakaszon ismét mintegy 3000m2 nagyságú területre van szükség, itt azonban mezőgazdasági magánterületet igénybe véve. Részévé válik a nyomvonalnak a 0413/3 helyrajzi számú önkormányzati földút. Harmadik szakasz a 7m-es szabályozási szélesség, ahol a 0411/3 és 0430/3 helyrajzi számú mezőgazdasági területek rovására alakítható ki a kerékpárút mintegy 300m hosszon, 2100m2-nyi terület igénybe vételével. Ezt követően állami tulajdonú csatorna lekeresztezésével, illetve töltésen vezetett a kerékpár út.
3. A SZABÁLYOZÁS SZEMPONTJAI - A TÉSZ-KIEGÉSZÍTÉSE
A településszerkezeti tervben változást nem jelent a kerékpárút létesítése, mivel a kerékpárút nem fő hálózati elem. A tényleges erülethasználatban változást idéz elő a fentiek szerint. A TÉSZ kiegészítése a régészeti lelőhely és a Natura hálózatba tartozó telkek függelékben való szerepeltetése miatt válik indokolttá. Ez a 2. és a 3. számú függelékek kibővülését jelenti. A hatályos szabályozási tervi részletek mutatják a nyomvonal menti területek besorolását.
A külterület hatályos szabályozási terve 2003-ból. A terven látható, hogy a Derítő tó mellett a "Kis-kacsás tó mezőgazdasági területként szabályozott, de a településszerkezeti terv már ekkor is vízgazdálkodási területként jelölte. Ezért jelen szabályozási terv-módosítással a szerkezeti tervnek megfelelően a Kis-kacsás tó telkét vízgazdálkodási területként jelöli a szábályozási terv.
A Fáklya urcáig Ee-2 (egészségügyi erdő) jelű erdő-övezeti besorolású a terület, míg a Derítő tótól délkeleti irányba El jelű (ligetes erdő) erdőövezet jöhet létre.
E terv készítésének idején még a Tata-elkerülő 1.sz. főút nyomvonala és csomóponti képzése sem egyezett a 2005-ben tanulmánytervvel előkészített elkerülő út nyomvonalával, ezért ennek pontosítását szintén jelen szabályozási terv biztosítja. A kerékpárút,hasonlóan az imént említett 1.számú főút Tatát elkerülő szakaszával irányadó szabályozási vonallal jelölt a szabályozási terv-módosításban, ezzel lehetőségét adva a ténylegesen kivitelezhető út-kijelölésnek, a fák minimális igénybevételét remélve ettől.
Nem változnak a Fáklya utca menti alábbi építési övezetek, illetve az üdülőterület övezete.
| övezet jele | Megengedett legkisebb telekméret [m2] | Beépítési mód | Megengedett legnagyobb beépítettség [%] | Megengedett legkisebb építmény- magasság [m] | Megengedett legnagyobb építmény- magasság [m] | Legkisebb zöldfelület [%] |
| Gksz-TÓ/1 | 1000 | szabadon álló | 30 | 4,5 | 4,5 | 35 |
| Gksz-TÓ/2 | 5000 | szabadon álló | 30 | 4,5 | 6,5 | 35 |
| Üh-TÓ-O | K (kialakult) | oldalhatáron álló | 20 | 3,5 | 5,0 | 60 |
A hatályos szabályozási terv a belterületen
A hatályos szabályozási terv a Derítő tó közelében
A szabályozási tervmódosítás kijelöli, illetőleg kiszabályozza az 1.sz. főút jelenlegi nyomvonalát, mivel a vasúti felüljáró építésekor áthelyezett nyomvonal telekjogilag nem lett rendezve. A rendezést alapvetően a MÁV területek igénybevétele jelenti a tulajdoni lapok tanúsága szerint. Mintegy 80m-es szakaszon az 1.sz. főút telke érintkezik a kerékpárút telkével.
TÉSZ - módosítás:
A 2.§ (2) bekezdésének b) pontjában felsorolt szabályozási tervek listája kiegészül jelen szabályozási tervmódosítással.
4. Közlekedés és Közműellátás, elektronikus hírközlés
4.1 Közlekedés
Tatabánya-Vértesszőlős és Tata településeket összekötő Által-ér Völgyi kerékpárút végső, mintegy kettő kilométeres szakasza Tatán a Fáklya utcáig vezet. Az Által-ér völgyi kerékpárút a Tatán is keresztül húzódó (nyugat-kelet irányú) EuroVelo nemzetközi kerékpáros útvonalnak is fontos oldalága lehet, hiszen déli irányban új területeket tár fel és jelentős mértékben hozzájárulhat a Velencei-tó, Székesfehérvár felé irányuló kerékpáros kapcsolat biztonságos kiépítéséhez. Már 2000-ben elkészült az Által-ér Völgyi kerékpárút engedélyezési terve, melyet a közel 10 év elteltével újra engedélyeztetni kell.
A kerékpárút déli és északi szakasza /forrás: Musicz László tanulmánya/
Vértesszőlős közigazgatási határa felől az Által-ér bal parján halad az út. Tata-Vértesszőlős határát elérve a Tata-Baj-i határárok töltését használja fel a Kiskacsás-tó keleti oldalára vezetően. Innen önálló vonalvezetéssel, a meglévő telekhatár mellett vezet a kerékpárút, s éri el a meglévő földutat, melynek részben felhasználja a területét. A Derítő tóhoz vezető burkolt útat elérve úttelken, illetve erdő területét igénybe vével halad a kerékpárút.
Tovább haladva ÉNy-ra erdőterületen, meglévő nyiladék felhasználásával lehet a kerépár utat kiépíteni, a terület erdőből való kivétele nélkül.
A tervezett kerékpárút tervezési osztálya -ahol nem földutat kisér- K VII. Tervezési sebessége: 30km/h; burkolati szélessége 2,70m. Ettől eltér azon szakasz, ahol gépkocsi forgalomra is igénybevehető út mentén halad a kerékpárút. E szakaszokon jelentős mezőgazdasági út mentén haladó kerékpárútról kell beszélni.
A kerékpárút övezeti besorolása a KÖu-3 és KÖu-2 jelű övezetekbe tartozik. Fentieknek megfelelően változik a szabályozási terven jelöltek szerint. A kerékpárút elérhető az 1. számú főútról a Derítő tóhoz vezető útcsatlakozásról. Ennek bevezetését mutatja a jobboldali kép, míg a Derítő-tóhoz vezető út és a kiépítendő kerékpár út elvállásának helye látható a jobboldali képen.
|
|
|
|
|
A kerékpárút külterületi szakaszai, balra a 15m-re szabályozott nyomvonal szakaszon, jobbra a 10m-re szabályozott földút menti helyszín.
A kerékpárút Fáklya utcai érkezésénél kerékpár-bázis/pihenő állomás tervezett, ahol közterületi gépkocsi parkolásra is lehetőség nyílik. A pihenő helyen kerékpár-tároló építendő, valamint padok, asztalok. A pihenő mellett 23db személygépkocsi parkoló kialakítását is biztosítani lehet a meglévő úttelek kihasználásával. A mintakeresztszelvények bemutatják az egyes útszakaszok kialakítását. A Fáklya utcától már, erdő szélén vezető meglévő kerékpárúton lehet a város központja felé eljutni.
4.2 Közműellátás
A tervezett kerékpár út közműhálózati kiváltást, vagy kiépítést a csapadékvíz-elvezetésen kívülsem belterületi sem külterületi szakaszán nem igényel. A csapadékvíz kezelése a kerékpárút erdőben vezetendő szakaszán szikkasztással oldható meg. A Derítő tó közelében mintegy 160m hosszban burkolt út mellett halad a kerékpárút. Itt kiépítendő nyílt csapadékvíz-elvezető árok biztosítja majd a két út között haladva a keletkező csapadékvíz elvezetését. Az árok a Derítő tóba vezető meglévő befogadóba köthető. A Derítő tóhoz bevezető burkolt útat elhagyván mitegy 600 méteren át földút mentén halad tovább a kerékpárút. E szakaszon szintén nyílt csapadékvíz-elvezető árok kiépítésével számol a terv. A Vértesszőlősi határhoz közeledve a földút is elmarad a kerékpárut mellől, s e cca. 320 méteres szakaszon jelenleg szántó terület szélén vezet tovább a kerékpár út. Itt is nyílt csapadékvíz-elvezető árkot jelöl a terv. Későbbiekben e szántó terület erdőtelepítésre jelölt. Az erdőtelepítése vélhetően csak a Tatát elkerülő 1.számú főút kiépítésével egyidejően képzelhető el. A Fáklya utcánál, és az üdülőterületet kiszolgáló Tünde és Csongor utcáknál jelentkeznek az alábbi közüzemi közműhálózatok és közműlétesítmények: ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, csapadékvízelvezetése, földgáz-ellátás , villamosenergia ellátás, elektronikus hírközlés, melyek hálózatait és létesítményeit elsősorban közterületen és a föld felszín alatt kell, elhelyezi. Ettől eltérő kivételes esetben - ha az ágazati előírások azt megengedik- szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a hálózat és létesítmények számára területet biztosítani. Az elhelyezésnél az érvényben lévő megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
5. TERMÉSZETVÉDELEM, ZÖLDVELÜLETEK ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM
5.1 Természetvédelem (forrás Musitz László munkája)
Az Által-ér völgyi kerékpárút a "Tatai-tavak" Ramsari-területét nem érinti, azt 500 méternél nem közelíti meg jobban (a Tata, Fáklya utcai végpontnál). Helyi természetvédelmi területbe tartoznak a belterületi és a külerületi erdők.
Az Öreg-tó és szűkebb környezete 1977 óta minősül helyi jelentőségű természetvédelmi területnek. Helyi önkormányzati védettsége 1992-ben került megerősítésre, míg védettségét jelenleg Tata Város Önkormányzati Képviselő-testülete által megalkotott 21/1999. (VII.10.) számú helyi rendelet szabályozza.
A kerékpárút nyomvonala a 4+130 - 6+388 km szelvények közötti 2258 méter hosszú szakaszon (gyakorlatilag a Tata-Vértesszőlős közigazgatási határtól a kerékpárút tatai végpontjáig) érinti a "Tatai Öreg-tó" helyi jelentőségű védett természeti területet. E szakasz kisebb része a Kis-Kacsás-tó és Derítő-tó mellett húzódik, nagyobb részben a nagykiterjedésű tatai erdő 1-es főközlekedési utat kísérő fenyveseiben.
Az Által-ér völgyi kerékpárút is teljes egészében beleesik az Által-ér völgyében kijelölt ökológiai hálózatba.
A Tatabánya, Vértesszőlős és Tata külterületén kiépíteni tervezett Által-ér völgyi kerékpárút a "Tatai Öreg-tó" részeként az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendeletben kihirdetett NATURA 2000-es területek rendszerébe - azon belül az elsősorban madártani szempontok alapján kijelölt ún. SPA, azaz Különleges Madárvédelmi Területek körébe - került be.
Az összesen 6764 méter hosszúságban megépíteni kívánt kerékpárút 4886 méteres szakasza esik a "Tatai Öreg-tó" Különleges Madárvédelmi (SPA) Területre, míg a fennmaradó 1878 méter a Nemzeti Ökológiai Hálózatba illetve kisebb részben a Tatai Öreg-tó körül kijelölt helyi jelentőségű védett természeti területen halad keresztül. A védett területeket a kerékpárút létesítése és működése nem sérti, azokra károsító hatást nem fejt ki.
Natura 2000 hálózat részet képezik az alábbi helyrajzi számú területek:
Tatai Öreg-tó
Natura madárvédelmi területek /SPA/
0270, 0271/5, 0271/6, 0271/7, 0271/8, 0271/9, 0271/10, 0271/11, 0271/12, 0271/13, 0271/14, 0271/15, 0271/16, 0271/17, 0271/18, 0271/19, 0271/20, 0271/21, 0271/22, 0271/23, 0271/24, 0271/25, 0271/26, 0272/4, 0272/6, 0272/7, 0272/8, 0272/9, 0272/10, 0272/11, 0272/12, 0272/13, 0272/14, 0272/16, 0272/18, 0272/19, 0272/20, 0272/21, 0272/22, 0272/23, 0272/24, 0272/25, 0272/27, 0272/28, 0272/29,0315, 0316, 0317, 0364, 0365, 0376, 0377/1, 0377/2, 0377/3, 0378/5, 0378/6, 0378/7, 0379/1, 0379/2, 0382, 0390/2, 0391, 0392, 0394/1, 0394/2, 0416/4, 0416/5, 0416/6, 414/2, 0414/3, 0411/2, 0411/3, 0413/3, 0412/76,0412/79, 0412/83, 0424/3, 0424/5, 0424/6, 0430/1, 0430/2, 0430/3, 0436, 0453, 0454, 0455, 0456, 0457, 0458, 0460, 0462, 0423, 0441, 0442, 0443,0444, 0445, 0446, 0447, 0448, 0449, 0450, 0451, 0452, 0461, 0463, 0464, 1851, 73167/1, 3167/4 4252/12 4252/7, 4253/2
5.2 Zöldfelületi adottságok és javaslatok
A fejlesztés alá vont területen egyedileg védendő természeti érték nincs, de helyi természetvédelmi területen és nagyrészt erdős területen lévén a terület jelentős részét jelentős biológiai aktivitású zöldfelület fedi. A terület park jellegű zöldfelületi adottsága szegényes. Az erdőben a kerékpárút mentén pihenőhely, megállásra késztető helyszín nincsen. Az erdő parkjellegének erősítése ezt megkívánná.
Az erdei szakasz
Az Fáklya utcához érkezik a kerékpárút
A kerékpárbázis helyszíne
A tervezési területen belül a Fáklya utcára érkezésnél, illetve annak mentén található gazdasági használatra hasznosítható telkek, melyek beépítésékor a kötelező zöldfelületein nagyobb ökológiai értékkel rendelkező, tájhonos fajokból álló cserje- és lombkorona szint telepítése javasolt. A kerékpárbázis kialakításánál különös gondot klel fordítani a zöldfelületi elemekre, a bútorozására, a burkolat megválasztására. A kialakuló parkoló utcáról nyitható gazdasági telken belül kell megoldani annak gyalogos megközelítését, közhasználatú járdaépítését. A gazdasági telek körül kerítés építése csak növénnyel takartan valósítandó meg, hogy a természetbe illeszkedő legyen. A közút felöli előkerteket zöldfelületként vagy rendezetten fásított parkolóként kell kialakítani.
5.3 KÖRNYEZETVÉDELEM
Környezeti adottságok, környezeti hatások
A terv kidolgozója és vélhetően a környezet védelmében érdekelt hatóságok - zöldhatóság - állásfoglalása szerint a terület építésszabályozásában tervezett változtatás a környezetterhelés, a környezetállapot, illetve környezetminőség szempontjából várható környezeti hatásai jelentőségének eseti meghatározása alapján nem teszi szükségessé az egyes tervek, ill. programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 1.§ (3) bek. a) pontja szerinti környezeti vizsgálat elkészítését. A változások jellege és nagyságrendje nem okoz akkora mértékű környezeti terhelést, megoldandó környezetvédelmi feladatokat, amit a szabályozási terv kötelező, alátámasztó munkarészének - környezetalakítási javaslat - elkészítése során ne lehetne kezelni.
Levegőtisztaság-védelem
A tervezett fejlesztés a levegőtisztaság védelme szempontjából külön intézkedést nem igényel.
Felszíni- és felszín alatti vizek védelme, talajvédelem
A település vizek szempontjából meghatározott szennyeződésérzékenysége miatt minden beépítéssel járó fejlesztéshez szükséges a szennyvizek és a szennyezett csapadékvizek körültekintő kezelése, a vízi közművek és a rákötések kiépítése. A terület szennyvízelvezetése és tisztítása a városban kiépített rendszerhez kapcsolódva megoldott. A kerékpárút építésssel együttjáró lletermelt humuszos réteget szakszerűen tárolni kell az újrahasznosításig, illetve elszállításig. A termőtalaj helyben, a zöldfelületek kialakításához szükséges termőföldterítésként is hasznosítható. A feleslegben maradt, más területen hasznosítani kívánt talajt be kell vizsgáltatni az elszállítás előtt. A 20 férőhelynél nagyobb parkolók területén összefolyó csapadékvizet csak hordalék és olajfogón előtisztítva lehet a befogadóba, illetve csapadékcsatornába vezetni. A parkoló felületén gyephézagos, vízáteresztő burkolat nem alkalmazható. A szennyezett víz talajba, vagy felszíni vízbe kerülését minden lehetséges műszaki eszközzel meg kell akadályozni.Zaj- és rezgésvédelem
A terület közlekedési zajforrása alapvetően a tervezési terület ÉK-i oldalán haladó 1.sz főút, azaz a Vértesszőlősi út erős forgalmából fakad. A területen a környezeti zajállapotot potenciálisan befolyásoló üzemi zajforrás nincsen A kialakult állapot alapján megállapítható, hogy a területen zaj- és rezgésterhelésre érzékeny területhasználatú a parkerdő, az üdülő területek. A hatályos ZHR rendelet szerint a zajvédelmi övezeti besorolás a jellemző területhasználat függvénye. A közlekedési eredető zaj- és rezgésterhelés ellen védendő a laza beépítésű üdülőterületek. A megengedett zajterhelési határértékei a vonatkozó jogszabály szerint kiszolgáló utcában 50/40 dB nappal/éjjel értékek, az országos közutak településen átkelő szakaszai menti beépítéseknél esetleg az országos jogszabályban rögzített 65/55 dB nappal/éjjel határértékek feletti zajterhelésre is lehet számítani. Ezért nagy jelentőséggel bír a főút mentén meglévő erdősáv, mely legszűkebb esetben 120m-es védelmi zónát képez az üdülőterületek és a főút között, általános esetben pedig ennek dupláját, vagyis 240m-es erdősávot. A kerékpárút az erdősávon belül halad a főúttól mintegy 60m-es távolságban.
A tervezési területen jelentkező új, illetve beépítésre váró gazdasági telkeken fentiek figyelembe vételével kell a használatot megválasztani.
Hulladékgazdálkodás
A hulladékgazdálkodás, ezen belül a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás feltételei a város területén adottak. A szervezett szemétszállítást szolgáltató bevonásával az önkormányzat biztosítja. A terület jellege a heti egyszeri szemétszállítási gyakoriságot igényli. A területen környezeti problémát okozó hulladéktárolás, elhelyezés nem ismert.
6. KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
A tervezés által érintett területen nincs - műemlék, műemléki környezet. Kulturális örökségvédelmi vizsgálat és hatástanulmány régészeti fejezete a tervezési terület egészére elkészült.
Nyilvántartott régészeti lelőhely található a 0430/3 helyrajzi számú telken.
A 2003-ben megállapított rendelet függelékében szereplő értékleltár, mely jelen területen jelentkező régészeti lelőhely megnevezéssel kiegészítésre szorul. A fejlesztés régészeti értékekre való kihatása külön kötetben a régészeti fejezetben található meg.
